Egy valóra vált álom!

Álmaim városa,

avagy
 London az én szemszögemből

Nos, azt hiszem így több, mint két héttel a kirándulásom után már ideje lenne leírnom az élményeimet. Bevezetőnek annyit, hogy végre alkalmam nyílt kimenni unokatestvéreim által, egy ismerősükhöz, aki hat napon keresztül szolgáltatta nekünk a szállást. Már idejére sem emlékszem, hogy mióta álmodoztam erről, és most végre összejött!

2014. Október 3.-án, pénteken indultunk. Rettentő izgalomban voltam egész nap, azt a két óra 15 perces repülőutat pedig alig bírtam végigülni. Ahogy megérkeztünk már rögtön egy sokkban is részesültünk a taxiút során, mégpedig a következőben: "Mindenki a másik oldalon közlekedik!" Én azon a héten kaptam meg a jogsimat, tehát épp hogy csak hozzászoktam az itthoni közlekedéshez, friss jogsival, rögtön azzal kell szembesülnöm, hogy "az út rossz oldalán közlekednek." Mellettem egyébként a már gyakorlott vezetők is úgy szorították a kartámlát, mintha csak az életük múlna rajta, szóval nem csak nekem volt rettentő furcsa, hogy a vezető is jobb oldalon ült, valamint, hogy minden egyes sáv fordítva volt. A körforgalomról nem is beszélve, na az tényleg nagyon durva volt...
Mikor megérkeztünk a házhoz, első dolgunk ugyebár az volt, hogy körülnézzünk, aznap nagyon mást már nem is csináltunk, kipihentük az utazás fáradalmait, ismerkedtünk a ház többi lakójával valamint este beültünk egy jó kis Brit pubba is. Imádom egyébként ezt a "Brit stílust" úgy alapjában véve minden téren, így a házaknál is. Ez is egy tipikus vörös téglás egyszerű kis tucatház volt, de pont ez tetszett benne.

Másnap a city meglátogatását terveztük. Feltöltöttünk pár utazókártyát és metróval elmentünk egészen a belvárosig. Az út során láttuk a Wembley Stadion-t is és én már ott meg akartam halni. Az Old city-ben elsőként a Madame Tusseauds viaszmúzeum órás sorát vártuk ki, majd úgy fél nap alatt végigjártuk a helyet. Komolyan, ezt mindenkinek érdemes egyszer megnéznie élete során! Hihetetlen, hogy milyen precízen és mekkora pontossággal vannak kidolgozva a bábuk, amik hűen követik minden híresség testméreteit, sőt még a rajtuk lévő ruha is egykor az adott celebhez tartozott, tehát a taperászás és simulás ajánlott, sőt egyenesen el is várt követelmény. :D
A múzeum végén van egy horror részleg is, ami önként választható, mi természetesen bementünk. Hát nagyon durva volt, az egész ilyen interaktív volt, tehát élő emberek ugráltak ki a sötétből meg ilyesmik, rettegés felsőfokon, bár ha épp előtted megy egy pár, már annyira nem para. :) Aztán az abszolút finálé egy 4D-s szuperhősökről szóló kis 10 perces mozifilm, és mivel én még ez előtt sosem ültem ilyesmi filmen, így ez is elég nagy élmény volt.

A panoptikum után belevetettük magunkat a borongós, esős londoni nagyváros életébe, azaz turista busszal körbejártuk a várost. Na most, ki más is lehetne olyan elvetemült, hogy esőben a nagy piros busz tetején ül, aminek hozzáteszem még véletlenül sincs teteje, de körbe azért van üveg, hogy még véletlenül se lehessen normális képeket készíteni? Na vajon ki? Élvezet volt egyébként esőköpenyben ücsörögni a körülbelül 100km/órás sebességgel haladó jármű tetején, zuhogó esőben, halál betegen. Na jó, nyilván ebben van egy enyhe túlzás, de a látványt valójában imádtam! Áthaladtunk többek között a Piccadily Circus-on, Elmentünk a Trafalgar Square, és ugyebár vele együtt a National Gallery, majd a St. Paul's Cathedral mellett. Ezután áthajtottunk a Tower Bridge-en, innen megcsodálva a Temzét és a gyönyörű épületeket, köztük a The Shard-ot, azaz London legmagasabb felhőkarcolóját vagy például a 30 St. Mary Axe-t. 

Ezek után leszálltunk a buszról és elhaladtunk a Tower of London mellett, ami az idők folyamán szolgált fegyvertárként, királyi palotaként, valamint börtönként is. Őszintén, jelenleg fogalmam sincs mi a funkciója, mindenesetre sikerült beletrafálnunk valamiféle megemlékezésbe, ugyanis a Tower körülötti egész zöld területet piros tulipánokkal terítették le. Valami hihetetlen volt, azt a fajta látványt keltve, mintha vér folyna ki az egyik toronyból. Nyilván valamiféle megemlékezés lehetett, háborús elesettekről... Tényleg zavar, hogy ötletem sincs mi volt, mindenesetre megható és szép is volt egyben.

Aztán sétáltunk egy keveset és már meg is csodálhattuk távolról a Tower Bridge látványát, ami pont akkor nyílt fel. Rettentő szerencsések voltunk, hiszen a hidat alig nyitják fel, mi mégis pont elkaptuk és természetesen meg is örökítettük ezt a folyamatot.

Ezt követően egy valamiféle turista hajóval indultunk el a Temzén az egyéb fő látványosságok felé, mint például a Városháza, jellegzetes óratornyával, ami tévesen mindenki által csak Big Ben-ként van emlegetve. Ez csak a toronyban található harangnak a megnevezése egyébként. Az út folyamán messziről megcsodálhattuk Shakespeare Globe színházát, valamint London legidősebb épületét is. 

Természetesen a fölénk magasodó London Eye képe is visszaköszönt ránk. Hű, élőben még nagyobb mint aminek képeken tűnik! Na ez a nap azt hiszem "csak" ennyi volt...

Vasárnap egy vidámpark szerűséget látogattunk meg. A hely neve az, hogy Thorpe park, találtam is róla a neten egy jó kis videót, azt hiszem ez tökéletesen össze is foglalja az egészet. Ez tipikusan az a hely, amit az ember egy filmben lát, azokkal az őrült ámde mégis szórakoztató masinákkal, amiket feltétlenül ki kell próbálni. Többek között egy vasúttal ami 2 másodperc alatt 100-nál is többre gyorsul, majd ezután függőlegesen megközelíti a 60 métert és ugyanúgy visszafele is. Őrület! Bár... Rögtön a második gép, amire felültünk egy vizes dolog volt, ami nagyon viccesnek és jópofának tűnt, de utána a tocsogó ruháinkban már nem nevettünk annyira rajta. Na jó, de. Csak mi lehettünk ilyen szerencsétlenek, hogy rögtön eláztatjuk magunkat.. :D Lényeg a lényeg én hihetetlenül élveztem és ültem mindenen és bármikor visszamennék!

Vasárnap este még elmentünk egyet "bulizni". Na, hát én ezt a részét nem élveztem annyira, hisz 1. Beteg voltam, 2. Semmi kedvem nem volt hozzá, 3. Rettentő furcsa emberekkel voltam körülvéve, így nem tudtam magam elengedni és azt hiszem ennyi. A lényeg, hogy elmondhatom, hogy én már "buliztam" Angliában. menő, nem? :P

A Hétfőt, hősiesen bevallom, ellustultuk és elfetrengtük. A betegség ekkorra már mindenkit úrrá lett, és a nagy bulizás következtében meglehetősen keveset is aludtunk, szóval ránk fért a pihenés... Jajj mi szegények. Micsoda időpocsékolás Londonban egy egész napot erre szentelni! 

Az elkövetkezendő nap ismét bementünk a belvárosba, ezúttal buszoztunk mindenhová. Elsőként, ha emlékezetem nem csal a British Múzeumhoz mentünk, ahol egy fél órát/órát ellébecoltunk, de hát azért... Mégiscsak egy múzeumról beszélünk, tehát sajnos elég hamar ráuntunk, így tovább is álltunk. Út közben

megkóstoltuk a tipikus Brit teát, fényképezkedtünk piros telefonfülkékkel, lekaptunk pár piros buszt és cab-et, majd végül a Buckingham Palotánál lyukadtunk ki. Sajnos képeket itt nem tudtam készíteni, mivel a telefonom ismét jó időpontot választott a pihenésre... A Green parkot átszelve néhány igen barátságos mókussal is találkoztunk, hihetetlen, hogy milyen bátor kis állatok voltak ezek! Simán odajöttek az emberekhez, ott szaladgáltak, sőt ettek a kezükből. Nagyon cukik voltak!

Ezután a fiúkkal meg kellett néznünk pár "nagyon érdekes" autókereskedést, ahol vagy tíz percig rá kellett csodálkozni a kisebb vagyonokat érő járgányokra. Jellemző... :) 

Szerencsére utána visszatértünk a városnézéshez, elbuszoztunk a London Eye-hoz, ahol mielőtt felmentünk volna, ismét egy 3D-s moziban volt részünk. Az óriáskerék tetejéről egyszerűen mesés volt a látvány, de komolyan! Pont elcsíptük, szép tiszta idő volt, és napnyugtakor szálltunk fel, tehát megcsodálhattuk a napfényes, majd később az esti London képét is. 

Utána még egy darabig sétálgattunk, valamint persze bevásároltunk szuvenírekből majd hazamentünk.

Másnap, ugyan rettenetesen fájó szívvel, de haza kellett utaznunk. Az egészben az volt a legjobb, hogy mindenki élvezte, London mindenkit lenyűgözött, és bár akadt pár kifogásolható dolog is, a pozitívumok ezeket abszolút elnyomták. Remélem lesz még alkalmam kimenni, hisz:  

Ha eddig nem voltam, most már teljes mértékben London szerelmese vagyok!

Harry Styles

Bárcsak mindenki láthatná,
hogy ki is vagy te valójában...

Nos emberek, lehet sokan bele sem fognak kezdeni ebbe a blogbejegyzésbe, mivel rögtön elrettennek attól, hogy a címe az, hogy: Harry Styles. Igen, valóban az, nem is véletlenül. Kicsit kezd elegem lenni abból, hogy a nagy többség már rögtön ítélkezik. Gondolom ti is hallottátok azt a mondást, hogy "Ne a borítója alapján ítélj meg egy könyvet." Igen, minden bizonnyal mindenki ismeri. Sokan viszont mégsem gondolják át, hogy ez mit is takarhat.
Nem tudom miért, de úgy érzem muszáj írnom erről a fiatal srácról, muszáj megvédenem, mivel én valamilyen szinten ismerem. Tény, hogy teljesen senkit nem lehet megismerni az interneten keresztül, de azt nyíltan állítom, hogy többet tudok róla, mint azok, akik ócsárolják, nőcsábásznak nevezik és lebuzizzák. Kérlek, ha idáig eljutottál, olvasd végig a véleményem, vagy ha nincs is hozzá kedved, legalább az alább található képeket nézd meg, azok is sok mindent elárulnak a témánk fő alanyáról.

Harry Styles egy nagyon különleges ember. Ez így van, ne hördülj fel, ne ingasd a fejed és ne gondold azt magadban, hogy ismét csak egy elfogult rajongó, mivel ez nem igaz. Kis kitérő: 3 éve Directioner vagyok, bár a mostani rajongótábort elnézve, már egyre kevésbé vállalom ezt. Sosem tagadnám, de nem szeretem magam így hívni, mivel ha valaki meghallja már rögtön sztereotipizál. Nem, én közel sem vagyok olyan mint ők. A fiúk közül Liam az abszolút kedvencem, tehát talán furcsának tűnhet, amiért Harry-ről írok egy ilyen hosszú bejegyzést. És ez tényleg nem véletlen. Hiába nem ő a kedvencem, mégis őt tartom a fiúk közül a legérdekesebb és legszerethetőbb személyiségnek, most el is mondom miért.

Sokszor felháborít, hogy miket lehet róla a neten olvasni. Már számtalanszor megpróbáltam tömören összefoglalni a véleményem, de ez valahogy sosem jött össze, egyszerűen csak áradnak belőlem a gondolatok és érzések, ezzel az egész Harry üggyel kapcsolatban. Emberek. Senki nem ismeri, mégis sokan elkönyvelik: Bunkónak. Tehetségtelennek. Nőcsábásznak. Melegnek. Mégis olyan dolgokat írnak róla, amit én az életben nem mondanék, még az ellenségemről sem. Sosem értettem, mi abban a jó, ha egy ember lehúz egy másikat? Miből gondolja, hogy ő bármivel is jobb nála? Nem tudom felfogni.

Talán egy kicsit elfogult vagyok, igen. Meglehet. De képes vagyok átlátni a rózsaszín ködön, látom a hibáikat, tudom, hogy ők sem tökéletesek, mivel ugyanolyan emberek mint bárki más. Miért is kellene tökéletesnek lenniük? Miért ne hibázhatnának?

Olvastam: 
"Ez a Harry gyerek mind közül a legirritálóbb" 
1. Ez? Mégis mit gondolsz kiről beszélsz? Egy olyan emberről mint amilyen te vagy, hogy gondolod, hogy jogod van így lealacsonyítani? Általános iskolában megtanítják az embernek, hogy mi is az illem.
2. Mit vétett ellened amiért ezt gondolod? Mit tett ami irritáló? Énekelt? Erre kicsit bővebben is szeretnék kitérni. Relatív fogalom, hogy kinek mi tetszik, ilyen szinten irritálhat az éneklése, bár... Jó, ezt talán nem feszegetem, mivel én a zenéjük miatt szerettem meg őket, semmi baj a hangjukkal, tudnak élőben is énekelni, nem playbeck-elnek, tehát nem értem miért lennének irritálóak.
Abban az esetben, ha a kinézetére gondolt ez az illető, akkor pedig csak sajnálni tudom. Kevés szánalmasabb embert tudok azoknál, akik kinézet alapján ítélnek. Had döntse már el ő, hogy hogyan is akar festeni, ehhez azért talán még megvan a joga, nem igaz?

"Nem találom szimpatikusnak."
Oké, ez is relatív fogalom. Bár nem tudom mit tehetett, amiért nem szimpatikus valakinek. Nem mondanám mogorva embernek, sokat mosolyog, kedves mindenkivel, semmi balhéba nem keveredett. De hát ha nem szimpatikus, akkor nem az...

"...Sem jóképűnek a sokasággal ellentétben"
Szintúgy relatív dolog, csupán csak ízlés kérdése. Nem is tudom mi lenne velünk, ha mindenkinek ugyanaz tetszene? Harry kinézetével sincs semmi baj, ápolt a külseje, figyel magára, a többiről pedig nem ő tehet. Az egy dolog, hogy jelen pillanatban épp hosszú haj imádó korszakát éli, de ez is egyéni döntés, mindenki úgy hordja a haját, ahogy az neki tetszik.

Térjünk el, ezektől az utálkozó szövegektől, hisz a végtelenségig is el tudnék csámcsogni rajtuk, de nem ez a fő téma. Furcsán hangzik, hogy bármit is tett értem ez a srác, úgy, hogy nem is ismer, nem igaz? Pedig ez így van. Megtanított sok mindenre. Emberségre, arra, hogy mindig bánjak mindenkivel úgy, ahogy szeretném, hogy velem bánjanak, arra, hogy NE ÍTÉLKEZZEK RÖGTÖN!

Ha mindenki úgy kezelné az embereket, mint ahogy ez a fiú, a világ egy jobb hely lenne.

Miért nem tudják ezt az oldalát látni?

Ezt a segítőkész Harry-t?

Azt aki olyan mint bármelyik másik normális ember,

aki kedves,

barátságos,

hálás,

vicces,

jólelkű,

aranyos,

őrült,

aki halálra rémül, mert majdnem átesik egy kutyán, és nem, nem a saját testi épsége miatt aggódik...

Miért hívják szívtelennek? Miért hiszik, hogy bunkó? Miért tartják nőcsábásznak?

Bárcsak a világ is úgy kezelne téged, ahogy te kezeled a világot.

Hölgyek, Urak. Harry Styles szívének valódi mérete.

Csak.

Hahó!

Mivel unatkoztam és a blogom élete is eléggé unalmas mostanában, gondoltam kitöltök egy "kis" kérdőívet. Hát ha valakit érdekel olvassa el, én elvoltam vele. :)

1. Facebook vagy Twitter? - Twitter

2. Van-e testvéred? – Van egy öcsém

3.  Szerelmes vagy? – Nem.

4. Tetszik most valaki? - Nekem mindig tetszik valaki. :)
5. Kapcsolatban vagy? – Nem.

6. Boldog vagy? – Igen

7. Csalódtál már valakiben? - Igen

8. Volt már lelkiismeret furdalásod? – Elég sokszor

9. Kedvenc számod? – 8

10. Kedvenc színed? – Rózsaszín! Nem vicc.

11. Milyen zenét hallgattál utoljára? – Sia - Chandelier.

12. Mi a kedvenc gyümölcsöd? - Eper és a görögdinnye.

13 . Elégedett vagy magaddal? – Nem.

14. Kedvenc állatod? – Panda.

15. Van piercinged? - Igen, mind a két fülemben, ha az annak számít.

16. Van tattood? – Egyenlőre nincs, de szeretnék.

17. Tél vagy nyár? - Nyár

18. Tavasz vagy ősz? - Tavasz

19. Van olyan ember, akit utálsz? – Nincs.

20. Milyen színű a szemed? – Zöld.

21. Mi a hobbid? – Írás, rajzolás, olvasás, zenehallgatás, barátokkal lógás, netezés.

22. Mi a kedvenc meséd? – Sok mesét szeretek, nincs kimondott kedvencem.

23. Dohányzol? - Nem.

24. Milyen színű a hajad? – Eredetileg barna, jelenleg vörös. :D

25. Mikor és hol születtél? – '95. szeptember, Győr

26. Mikor van a névnapod? – Március 9.

27. Melyik a kedvenc energiaitalod? – Nem iszok energiaitalt. 

28. Van házi állatod? – Egy boxer és egy yorki kutyus.

29. Kedvenc filmed? – Ebből sincs kimondott kedvencem, de szeretem a vígjátékokat és a romantikus filmeket.

30. Kedvenc sorozatod? – Walking Dead

31. Haragtartó vagy? – Nem

32. Legjobb barátaid neve? – Nincs túl sok közeli barátom, de aki az, az tudja magáról. ;)

33. Mit hallgatsz most? Kisza - Hideaway

34. Milyen színű telefonod van? - Fehér

35. Milyen a viszonyod a családoddal? – Egész jó.

36. Szeretsz ebben a városban/faluban lakni? – Igen.

37. Kedvenc édességed? - Csoki, bármilyen formában. :D

38. Van valami betegséged? – Van egy kis gond a szívemmel, de semmi komoly

39. Kedvenc italod? – tea?! Maybe.

40. Kedvenc ételed? – hmm. Fogós kérdés, imádok enni, sok van.

41. Babonás vagy? – Talán?

42. Mi jellemez a legjobban? – Csak az ismer akit szeretek.

43. Voltál már külföldön? – Igen, szerencsére már többször is volt alkalmam. Imádok utazni. 

44. Mi a kedvenc tantárgyad? – Irodalom, rajz.

45. Milyen a tolltartód? – Lila magában mintás.

46. Szereted az ékszereket?- Persze.

47. Kedvenc éttermed? – Nem járok sűrűn ilyen helyekre.

48. Tettél már olyat mérgedben, amit megbántál? – Igen. Falhoz vágtam a fülbevalóm, mert azt hittem elveszett a párja. Így tönkrement. Erre meglett a párja. Sad story.

49. Hogy hívják a kutyádat? – Roxy és Sanyóca/Sanyci/Sanyika/Sándor, ha mérges vagyok rá. 

50. Hogy hívják a cicádat? - Nincsen cicám. Egy volt régen, jó sokáig élt, miután meghalt megfogadtam hogy nem kell több. Ciniminis volt a neve. :)

51. Mit kívánnál, ha rendelkezésedre állna 3 kívánság?
- 1. Na jó, semmi képmutatás, először alap, hogy pénz kívánnék. Most őszintén, ki nem? Beújítanék egy gardróbot, sosem kellene spórolnunk és a pénz miatt aggódnunk, természetesen adakoznék és különböző szervezeteknek is jótékonykodnék, na meg utaznék.
- 2. Jó lenne találkozni azokkal a személyekkel, akiket csodálok, szeretek. Gondolok itt egyszerre több hírességre is. Ha még csak pár percre is, de nekem az is elég lenne, szerintem már annyitól beájulnék.
- 3. Nyilván békét és szeretetet kívánnék, és persze gyógymódot erre a sok nyavalyára amik megkeserítik az életet. De ha ez így nem megy el egy kívánságnak, akkor az előző kettő delete, és ezeket kívánnám helyettük.

52. Milyen filmet néztél utoljára? – Gyakornokok.

53. Milyen sorozatot néztél utoljára? – Trónok harca.

54. Melyik dalt hallgattad a legtöbbet az elmúlt egy hónapban?– One Republic - Love Runs Out. Talán.

55. Érezted már úgy, hogy vége, feladod? – Párszor. De szerencsére nem gyakran.

56. Van olyan személy, akit elvesztettél és vissza szeretnéd kapni? Ha ez a kérdés a halállal kapcsolatos, akkor igen, van ilyen személy. 

57. Mitől félsz? - Talán nevetséges, de a sötéttől, a hirtelen zajoktól, attól, hogy elvesztek valakit, hogy teszek valamit ami miatt megutálnak az emberek, betegségektől... Gyíkoktól, békáktól, kukacoktól, csigáktól, kígyóktól, cápáktól, dínóktól. :D

58. Hová utaznál el? – Szívem szerint az egész Világot bejárnám. A legnagyobb vágyam London.

59. Melyik külföldi előadó/zenekar koncertjére szeretnél mindenképp eljutni? – Demi Lovato és One Direction. Az a baj, hogy elég sok embert, bandát sorolnék ide, de ellenállok. Ez a kettő a legfontosabb.

60. Hiszel a sorsban? – Igen.
61. NEM VOLT 61-ES KÉRDÉS!!!???

62. Hiszel a természetfeletti “lényekben”? – Attól függ. A szellemekben és az UFO-kban talán. A többi bullshit. :)

63. Egy extrémebb dolog, amit ki szeretnél próbálni? – Uuu akad pár. Szeretem az ilyeneket. Először is tetkó, aztán bungee jumping. Mindegyik benne van az 5 éves tervemben. 

64. Kedvenc virágod? - Liliom. Nem tudom miért, egyszer elhatároztam, hogy az lesz és azóta az is. Pont.

65. Kedvenc fiú neved? – Hű. Fogós kérdés, régen az Ádám tetszett nagyon. 

66. Kedvenc lány neved? – Kíra.

67. Milyen embereket ítélsz el? – Állatkínzókat, mindenféle bűnözőt, nagyképű és arrogáns seggfejeket, és akik undorító módon elítélnek másokat... Talán ennyi.

68. Szereted a horror filmeket? – Nem igazán. Sajnos elég félős vagyok.

69. Melyik a kedvenc ünneped? – Természetesen a Karácsony.

70. Ért már olyan tragédia, amit sosem felejtesz el? – Igen.

71. Voltál már kórházban? – Igen.

72. Milyen könyveket olvasol szívesen? – Nagyon szeretek olvasni, régebben volt egy vámpír-fanatikus korszakom, ez a fantasy szál mondjuk megmaradt, persze vámpírok nélkül. Szeretem még az izgalmas és romantikus sztorikat is. 

73. Minden nap iszol kávét? – Nem.

74. Van terved erre a nyárra? – Mivel a nyárnak mindjárt vége, így... De, még így is van. Szigetre megyek 14.-én, aztán barátnőimmel szeretnék minél több időt tölteni és kiélvezni az utolsó heteket. :)

75. A külső vagy a belső számít neked? – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a belső. Szerintem sokan már csak sablonból vágják rá, hogy a belső. Ez mondjuk természetesen valamilyen szinten igaz, de kár lenne tagadni, hogy a külső is sokban számít.

76. Mi leszel, ha nagy leszel? – Felnőtt. :(

77. Hogyan képzeled el az életedet 10 év múlva az álmaidban? Álmomban 10 év múlva Londonban élnek, van egy hatalmas saját házam, nagy kerttel és egy kutyával, egy jól fizető munkám, amit szeretek, és egy helyes és okos férjem. Ott van a családom és a barátaim. 10 év múlva már talán lenne pár gyerekem, és hát igen. Szép is lenne. :)

78. És hogyan képzeled el szintén 10 év múlva a jelen állása szerint? Tyű. Ugyanígy a London kivételével. Bízok magamban, általában elérem amit akarok, de azt nem biztos, hogy meg merném kockáztatni.

79. Szoktál káromkodni? – Igen.

80. Szoktad sminkelni magad? – Igen.

81. Szerinted mi a legfontosabb ezen a világon? – Szeretet, és nem, ez nem elcsépelt, mivel tényleg az a legfontosabb.

82. Szerinted mi a legjobb a nyárban? – Sokáig alvás, meleg, fürdőzés, hűsítő üdítők, gyümölcsök, pihenés, sorozat maratonok, barátokkal eltöltött idő, nyaralás, bulizás. 

83. Szerinted mi a legjobb a télben? – Havas táj, nagy pelyhekben hulló hó, forrócsoki, jégkorcsolya, szánkózás, Karácsony.

84. Jártál bármilyen szakkörre, foglalkozásra? – Igen, alapfokú művészetoktatási képzésre. Azon belül bőröztem, tűz-zománcoztam, agyagoztam. Plusz kosaraztam.

85. A fent említettek közül melyik hiányzik? – Ezt nem egészen értem. A szakkörök közül? Nyilván egyik sem, mert ha hiányozna még mindig csinálnám.
86. Jártál valamilyen táncra? – Még mindig járok. Immáron azt hiszem hatodik éve. Hip-hop, versenyszerűen.

87. Hiszel-e a világvégében? – Egyszer biztos vége lesz, de semmiféle 2012 meg ilyesmik. Majd nagyoooon soká.

88. Rúzs vagy Szájfény? – Szájfény.

89. Meddig szoktál aludni? – Ameddig tehetem. :)

90. Mikor szoktál aludni menni? – Nyáron később, suli időben 10 körül.

91. Milyen színű póló van rajtad? – Hát nehéz meghatározni a színét. Talán vajszínű/homokszínű/bézs. 

92. Milyen színű nadrág van rajtad? - Szürke farmer.

93. Van a szobádban növény? - Igen, két kis túlélő. :)

94. Mit csináltál ma? – Bepakoltam a bőröndömbe, azon kívül semmit. So sad.

95. Hosszú vagy rövid hajad van? - Hosszú.

96. Milyen színű a falad? – Halvány és erős rózsaszín, virágos tapétacsíkokkal. Nem olyan undorító, mint ahogy elképzeled. :)

97. Kiről van poszter a faladon? – Senkiről.

98. Ütöttél-e már meg valakit? - A tesóm számít? Gyerekkorunkban elég gyakran.

99. Mit hallgatsz most? – Még csak harmadszorra van ez a kérdés?! :P Most már a #SELFIE-t. Nem mintha szeretném, csak benne van egy listában.

100 : Hány óra van most? – 20:02